Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Czizmadia Norbert GEOFÚZIÓ: GEOPOLITIKAI ÚTIKÖNYV A 21. SZÁZADHOZ

2021.01.01

Czizmadia Norbert

GEOFÚZIÓ: GEOPOLITIKAI ÚTIKÖNYV A 21. SZÁZADHOZ

MIÉRT FONTOS A FÖLDRAJZ A GAZDASÁGI ÉS GEOPOLITIKAI

FOLYAMATOK MEGÉRÉTÉSÉHEZ?

 

Csizmadia Norbert geográfus a földrajzi és a gazdasági összefüggések feltárásával értelmezi

a 21. század geopolitikai folyamatait. Kutatási eredményeit 100 szemléletes és új térkép

segítségével is bemutatja most megjelenő „Geofúzió: A földrajz szerepe a 21. századi

gazdasági és geopolitikai világrendben” című könyvében.

 

geofuzio_.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A 21. század nemzetközi viszonyai a korábbinál is összetettebbé, sokrétűbbé váltak, így az

elemzésükhöz és megértésükhöz is új eszközökre van szükség. A szerző korábbi, szakmai

sikerkönyve, a „Geopillanat – A 21. század megismerésének térképe” folytatásaként

megjelenő „Geofúzió” című könyvében a geofúzió módszerével vizsgálja a korszak

mozgatórugóit, erőközpontjait, eredményeit és stratégiáit.

Az általa bevezetett fogalom, a „geofúzió” a világ komplex jelenségeinek térbeli

összefüggéseire utal. A geofúzió a hálózatok geopolitikája, és egyben a geopolitika hálózata,

a földrajz fúziója a közgazdaságtannal, a társadalomföldrajzzal, a hálózatkutatással és a

természettudományokkal. A csomópontokba szerveződő, hálózati térképek segítségével

pedig kirajzolódik világunk új gazdasági és geopolitikai erőközpontjai.

A „Geofúzió” című könyv az alábbi kérdésekre keresi és adja meg a választ: Miért fontosak a

földrajzi tényezők? Hogyan térképezhetjük fel a földrajz segítségével az új gazdasági és

geopolitikai világrendet? Milyen szerepük lesz a globális városoknak az elkövetkező

évtizedekben és hogyan változik a versenyképességi rangsoruk? Hogyan formálja világunkat

az összekapcsoltság? Mit jelent egy új, összekapcsolódó Eurázsia és milyen jelentőséggel bír

ez az eurázsiai fenntartható növekedésre építő korszak? Hogyan alakul világunk

térszerkezete és milyen geopolitikai modellekkel írhatjuk le ezeket?

A szerző, most megjelenő új könyvében bemutatja a földrajz és a geopolitika

kapcsolatrendszerét és azokat a geopolitikai tényezőket és struktúrákat, melyek segítségével

megérthető a 21. század többközpontú gazdasági és geopolitikai világrendje. A Geofúzió

című könyvből azt is megtudhatjuk, miért tekinthető jelen világunk a geoökonómia

korszakának, a technológia, a városhálózatok és a hosszú távú, fenntartható növekedésre

építő Eurázsia korszakának. Epilógusként pedig elemzést ad arról, hogyan változtatta meg a

Covid19 járvány a világot.

Meglátása szerint a nemzetállamok szerepe ugyanolyan fontos lesz, mint a nemzetállamokon

belül található globális városok szerepe. Többközpontú világban élünk, ahol a két

legfontosabb geopolitikai szereplő, Kína és az Amerikai Egyesült Államok mellett fontos

szerepe van a regionális központoknak és különösen az olyan kaputérségeknek, mint Közép-

Ázsia, a délkelet-ázsiai ASEAN-országok vagy térségünk: Kelet-Közép-Európa. Egy 500 éves

„atlanti korszakot”, egy új, eurázsiai korszak vált fel, melyben az összekapcsolt Eurázsiának,

mint szuperkontinensnek egyre fontosabb szerep jut.

A globális városok versenyképességi eredményei alapján 64 globális várost, ún. „fúziópoliszt”

határozott meg. A globális városok új versenyképességi sorrendjében: Szingapúr;

Hongkong–Sencsen–Kanton (Gyöngy-folyó deltája); Tokió; London; New York; Párizs; Szöul;

Sydney; Rotterdam, Torontó; Sanghaj; San Francisco, Los Angeles és Peking foglalják el a

vezető helyeket. Ez a rangsor újfajta abból a szempontból, hogy hangsúlyosan figyelembe

veszi a megatrendek alapján a tudás, a technológia, az összekapcsoltság, a globális gazdasági

világrendben betöltött központi szerepköröket, de ezek mellett az élhetőségre, a

sokszínűségre, a kultúrára, az oktatásra, a biztonságra, az okosvárosi megoldásokra is

reflektál – hangsúlyozza a szerző.

A „Geofúzió” könyv egy színes, tartalmas és izgalmas szakmai geopolitikai útikönyv a Covid

előtti és utáni időkre.

Csizmadia Norbert geográfus, korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium

tervezéskoordinációért felelős államtitkára, majd 2013 márciusától a Magyar Nemzeti Bank

ügyvezető igazgatója volt. 2016 óta a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány,

majd pedig jogutódjának a PADME-nek az elnöke. A Hungarian Geopolitics (HUG) magazin

főszerkesztője. A Magyar Földrajzi Társaság geopolitikai szakosztályának társelnöke, a

Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.