Czizmadia Norbert GEOFÚZIÓ: GEOPOLITIKAI ÚTIKÖNYV A 21. SZÁZADHOZ
Czizmadia Norbert
GEOFÚZIÓ: GEOPOLITIKAI ÚTIKÖNYV A 21. SZÁZADHOZ
MIÉRT FONTOS A FÖLDRAJZ A GAZDASÁGI ÉS GEOPOLITIKAI
FOLYAMATOK MEGÉRÉTÉSÉHEZ?
Csizmadia Norbert geográfus a földrajzi és a gazdasági összefüggések feltárásával értelmezi
a 21. század geopolitikai folyamatait. Kutatási eredményeit 100 szemléletes és új térkép
segítségével is bemutatja most megjelenő „Geofúzió: A földrajz szerepe a 21. századi
gazdasági és geopolitikai világrendben” című könyvében.
A 21. század nemzetközi viszonyai a korábbinál is összetettebbé, sokrétűbbé váltak, így az
elemzésükhöz és megértésükhöz is új eszközökre van szükség. A szerző korábbi, szakmai
sikerkönyve, a „Geopillanat – A 21. század megismerésének térképe” folytatásaként
megjelenő „Geofúzió” című könyvében a geofúzió módszerével vizsgálja a korszak
mozgatórugóit, erőközpontjait, eredményeit és stratégiáit.
Az általa bevezetett fogalom, a „geofúzió” a világ komplex jelenségeinek térbeli
összefüggéseire utal. A geofúzió a hálózatok geopolitikája, és egyben a geopolitika hálózata,
a földrajz fúziója a közgazdaságtannal, a társadalomföldrajzzal, a hálózatkutatással és a
természettudományokkal. A csomópontokba szerveződő, hálózati térképek segítségével
pedig kirajzolódik világunk új gazdasági és geopolitikai erőközpontjai.
A „Geofúzió” című könyv az alábbi kérdésekre keresi és adja meg a választ: Miért fontosak a
földrajzi tényezők? Hogyan térképezhetjük fel a földrajz segítségével az új gazdasági és
geopolitikai világrendet? Milyen szerepük lesz a globális városoknak az elkövetkező
évtizedekben és hogyan változik a versenyképességi rangsoruk? Hogyan formálja világunkat
az összekapcsoltság? Mit jelent egy új, összekapcsolódó Eurázsia és milyen jelentőséggel bír
ez az eurázsiai fenntartható növekedésre építő korszak? Hogyan alakul világunk
térszerkezete és milyen geopolitikai modellekkel írhatjuk le ezeket?
A szerző, most megjelenő új könyvében bemutatja a földrajz és a geopolitika
kapcsolatrendszerét és azokat a geopolitikai tényezőket és struktúrákat, melyek segítségével
megérthető a 21. század többközpontú gazdasági és geopolitikai világrendje. A Geofúzió
című könyvből azt is megtudhatjuk, miért tekinthető jelen világunk a geoökonómia
korszakának, a technológia, a városhálózatok és a hosszú távú, fenntartható növekedésre
építő Eurázsia korszakának. Epilógusként pedig elemzést ad arról, hogyan változtatta meg a
Covid19 járvány a világot.
Meglátása szerint a nemzetállamok szerepe ugyanolyan fontos lesz, mint a nemzetállamokon
belül található globális városok szerepe. Többközpontú világban élünk, ahol a két
legfontosabb geopolitikai szereplő, Kína és az Amerikai Egyesült Államok mellett fontos
szerepe van a regionális központoknak és különösen az olyan kaputérségeknek, mint Közép-
Ázsia, a délkelet-ázsiai ASEAN-országok vagy térségünk: Kelet-Közép-Európa. Egy 500 éves
„atlanti korszakot”, egy új, eurázsiai korszak vált fel, melyben az összekapcsolt Eurázsiának,
mint szuperkontinensnek egyre fontosabb szerep jut.
A globális városok versenyképességi eredményei alapján 64 globális várost, ún. „fúziópoliszt”
határozott meg. A globális városok új versenyképességi sorrendjében: Szingapúr;
Hongkong–Sencsen–Kanton (Gyöngy-folyó deltája); Tokió; London; New York; Párizs; Szöul;
Sydney; Rotterdam, Torontó; Sanghaj; San Francisco, Los Angeles és Peking foglalják el a
vezető helyeket. Ez a rangsor újfajta abból a szempontból, hogy hangsúlyosan figyelembe
veszi a megatrendek alapján a tudás, a technológia, az összekapcsoltság, a globális gazdasági
világrendben betöltött központi szerepköröket, de ezek mellett az élhetőségre, a
sokszínűségre, a kultúrára, az oktatásra, a biztonságra, az okosvárosi megoldásokra is
reflektál – hangsúlyozza a szerző.
A „Geofúzió” könyv egy színes, tartalmas és izgalmas szakmai geopolitikai útikönyv a Covid
előtti és utáni időkre.
Csizmadia Norbert geográfus, korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium
tervezéskoordinációért felelős államtitkára, majd 2013 márciusától a Magyar Nemzeti Bank
ügyvezető igazgatója volt. 2016 óta a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány,
majd pedig jogutódjának a PADME-nek az elnöke. A Hungarian Geopolitics (HUG) magazin
főszerkesztője. A Magyar Földrajzi Társaság geopolitikai szakosztályának társelnöke, a
Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.
